- augusztus 2-től alkalmazandók az EU MI Rendeletének egyes átláthatósági kötelezettségei. Ezek lényege röviden az, hogy bizonyos helyzetekben az embereknek tudniuk kell, ha mesterséges intelligenciával kerülnek kapcsolatba, illetve ha az általuk látott vagy hallott tartalmat MI segítségével hozták létre vagy módosították.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy mostantól minden MI segítségével készített Facebook-poszt, blogcikk vagy kép mellé kötelező odaírni, hogy „MI-vel készült”.
Pont ezért érdemes kicsit rendet tenni a témában.
Ebben a cikkben nem a teljes jogszabályt fogom végigvenni. Inkább azt nézzük meg, vállalkozóként milyen hétköznapi helyzetekben találkozhatsz a szabályozással, mikor érdemes különösen figyelned, és mit ellenőrizz a saját vállalkozásodban.
A hivatalos tájékoztatást a Mesterséges Intelligencia Hivatal oldalán találod, a konkrét kérdésekhez pedig különösen hasznos a MI Hivatal gyakran ismételt kérdések oldala.
Mit jelent a mesterséges intelligencia szabályozás egy vállalkozás számára?
Talán ez az első kérdés, ami felmerül benned:
„Én csak használom a ChatGPT-t. Nekem ezzel tényleg dolgom van?”
Lehet.
De az is lehet, hogy az adott felhasználási mód miatt nincs külön jelölési kötelezettséged.
A szabályozás szempontjából ugyanis nem önmagában az számít, hogy használsz-e mesterséges intelligenciát. Az számít, hogyan használod.
Nagyon más helyzet például az, ha:
- megkéred az MI-t, hogy segítsen ötleteket gyűjteni egy blogcikkhez;
- generáltatsz egy dekorációs képet egy poszthoz;
- valós személy hangját vagy arcát mesterségesen megváltoztatod;
- MI-chatbot beszél az ügyfeleiddel;
- MI segítségével közérdekű kérdésről teszel közzé szöveget;
- vagy olyan rendszer dolgozik a háttérben, amely emberek érzelmeit próbálja felismerni.
A Mesterséges Intelligencia Hivatal is abból indul ki, hogy először a vállalkozás szerepét és a konkrét felhasználási helyzetet kell tisztázni.
Ez azért fontos, mert egy átlagos kisvállalkozás egészen más kötelezettségekkel találkozhat, mint egy olyan cég, amely maga fejleszt és értékesít mesterségesintelligencia-rendszereket.
Tehát mielőtt megijednél attól, hogy újabb hosszú szabályzatot kell írnod, először inkább készíts egy egyszerű listát:
Hol használunk MI-t a vállalkozásban?
Lehet, hogy több helyen, mint elsőre gondolnád.
ChatGPT. Képgenerátor. Canva MI-funkció. Automatikus ügyfélszolgálat. Szövegíró program. Videógenerátor. Hangklónozás. Webshoptermék-leírások. Automatizált marketingeszközök.
Ha megvan a lista, már sokkal könnyebb eldönteni, mire kell figyelned.
Mesterséges intelligencia szabályozás: alkalmazó vagy szolgáltató vagy?
Ez elsőre kicsit jogászos kérdésnek tűnik, pedig vállalkozóként ez az egyik legfontosabb különbség.
A szolgáltató leegyszerűsítve az, aki az MI-rendszert fejleszti vagy fejleszteti, majd saját neve vagy védjegye alatt forgalomba hozza vagy üzembe helyezi.
Az alkalmazó pedig az, aki a saját szakmai tevékenységében használ egy MI-rendszert.
A MI Hivatal tájékoztatása szerint a legtöbb vállalkozás alkalmazónak minősül, amikor kész MI-rendszert vásárol, előfizetésként használ vagy külső szolgáltatótól vesz igénybe.
Ha például előfizetsz egy már létező mesterségesintelligencia-szolgáltatásra és azt használod marketinghez, szövegíráshoz vagy ügyfélkommunikációhoz, jellemzően alkalmazóként használod azt.
Miért számít ez?
Mert nem minden technikai kötelezettség a te feladatod.
Például az MI által létrehozott tartalmak géppel olvasható megjelölése főszabály szerint az MI-rendszer szolgáltatójának feladata. Neki kell olyan megoldást alkalmaznia, amelyből technikai úton felismerhető, hogy a tartalmat mesterséges intelligencia hozta létre vagy módosította.
Vállalkozóként azonban ettől még lehetnek saját tájékoztatási kötelezettségeid.
Ilyen lehet például egy deepfake közzététele vagy bizonyos közérdekű szövegek publikálása.
Sőt, arra is figyelni kell, hogy egyes esetekben az eredetileg alkalmazónak minősülő vállalkozás szerepe megváltozhat. A MI Hivatal szerint ez például akkor merülhet fel, ha a meglévő rendszert saját név alatt működteted, jelentősen módosítod vagy az eredeti rendeltetésétől eltérő célra kezded használni.
Egy átlagos vállalkozásnál azonban érdemes innen indulni:
Valószínűleg alkalmazó vagyok. Nézzük meg, ebből milyen feladataim következnek.
Chatbotot használsz? Az ügyfélnek tudnia kell, hogy MI-vel beszél
Képzeld el, hogy felmész egy weboldalra.
Megnyílik egy chatablak, valaki kedvesen köszönt, kérdez, válaszol, terméket ajánl.
Te pedig azt gondolod, hogy egy ügyfélszolgálatos emberrel beszélgetsz.
Közben végig mesterséges intelligencia válaszol.
Pont az ilyen helyzetek miatt fontos az átláthatóság.
Az MI-rendszert úgy kell kialakítani, hogy az érintett természetes személy tudja: mesterséges intelligenciával kommunikál. A tájékoztatást legkésőbb az első kapcsolatfelvételnél meg kell kapnia, kivéve, ha a körülményekből ez egyébként is nyilvánvaló.
Vállalkozóként itt van egy fontos részlet.
Ha nem te fejlesztetted a chatbotot, hanem egy kész rendszert használsz, a tájékoztatási funkció beépítése alapvetően a szolgáltató feladata. Neked viszont úgy kell beállítanod és működtetned a rendszert, hogy ez a tájékoztatás ténylegesen meg is jelenjen az ügyfelednek, érthetően és megfelelő időben. A MI Hivatal külön javasolja, hogy beszerzésnél erről érdemes írásos szolgáltatói nyilatkozatot kérni.
Tehát ha van chatbotod, érdemes most kipróbálnod úgy, mintha látogató lennél.
Megjelenik, hogy MI-vel beszélgetsz?
Magyarul jelenik meg?
Érthető?
Már a kommunikáció elején látható?
Ha telefonos MI-asszisztenst használsz, ugyanez az elv: az embernek tudnia kell, hogy MI-vel kommunikál.
Ez egyébként szerintem nemcsak jogi kérdés. Bizalmi kérdés is. Sokkal jobb érzés úgy beszélgetni egy rendszerrel, hogy tudom, mivel állok szemben, mint utólag rájönni arra, hogy végig egy géppel kommunikáltam.
MI-vel készített kép, videó és szöveg: tényleg mindent jelölni kell?
Ez valószínűleg sok vállalkozót foglalkoztat.
Készítettél egy képet mesterséges intelligenciával a Facebook-posztodhoz.
Oda kell írni, hogy „MI-vel készült”?
A válasz: nem lehet minden MI-tartalomra egyetlen egyszerű igennel válaszolni.
Az MI Rendelet alapján a generált kép-, hang-, videó- és szövegtartalmaknál létezik jelölési kötelezettség, de fontos megkülönböztetni a technikai, géppel olvasható jelölést és az ember számára látható tájékoztatást.
A géppel olvasható jelölés biztosítása főszabály szerint a tartalmat előállító MI-rendszer szolgáltatójának feladata.
Vagyis abból, hogy egy vállalkozó készített egy egyszerű illusztrációt egy MI-képgenerátorral, még nem következik automatikusan az, hogy minden egyes publikálásnál neked kell ráírnod egy nagy „MI-vel készült” feliratot.
Van azonban két olyan terület, ahol vállalkozóként különösen figyelned kell: a deepfake tartalmak és bizonyos közérdekű szövegek.
Ezekről mindjárt részletesebben is beszélünk.
A MI Hivatal arra is felhívja a figyelmet, hogy nem minden MI-alapú képszerkesztés teremt ugyanolyan helyzetet. A hagyományos szerkesztési feladatok vagy a tartalom jelentését érdemben nem módosító változtatások kivételt képezhetnek. A fényerő, a kontraszt vagy a színtelítettség módosítása például más kategória, mint amikor MI segítségével kicserélsz egy tárgyat vagy a teljes hátteret.
Tehát itt sem az a jó megközelítés, hogy:
„Használtam benne MI-t = biztosan ugyanaz a szabály vonatkozik rá.”
Inkább azt kérdezd:
Mit csinált az MI a tartalommal, és milyen tartalmat teszek közzé?
Mikor kell jelölni a deepfake tartalmakat?
Itt már sokkal egyértelműbb a helyzet.
Deepfake alatt olyan mesterséges intelligenciával létrehozott vagy módosított kép-, hang- vagy videótartalmat értünk, amely valós személyeket, tárgyakat, helyeket vagy eseményeket megtévesztően valóságosnak mutathat.
Vállalkozóként ez sokkal közelebb lehet hozzád, mint elsőre gondolnád.
Például:
- egy ismert vagy valós személy arcával készítesz mesterséges videót;
- valakinek mesterségesen előállítod vagy módosítod a hangját;
- olyan valósághű jelenetet készítesz egy létező helyről vagy eseményről, amely a valóságban nem történt meg;
- egy valós személyt MI segítségével olyan helyzetbe helyezel, amelyben valójában nem volt.
A deepfake tartalom előállításakor vagy közzétételekor az alkalmazónak tájékoztatást kell adnia arról, hogy a tartalmat mesterségesen hozták létre vagy manipulálták.
Ez már nem pusztán a háttérben elhelyezett technikai metaadatról szól.
A tájékoztatásnak felismerhetőnek kell lennie az ember számára is.
A gyakorlati forma attól is függhet, milyen tartalomról van szó. Képnél vagy videónál vizuális jelölés, hanganyagnál hangos tájékoztatás jöhet szóba. Az uniós Átláthatósági Gyakorlati Kódex konkrét megoldásokat és ikonokat is javasol azok számára, akik csatlakoznak hozzá.
Vállalkozóként én itt egy egyszerű szabályt követnék:
ha egy MI-vel készített tartalomról az emberek könnyen azt hihetik, hogy valódi személyt, valódi eseményt vagy valódi helyzetet látnak vagy hallanak, állj meg publikálás előtt, és ellenőrizd a jelölési kötelezettséget.
Ez különösen fontos marketingvideóknál, reklámoknál és közösségimédia-tartalmaknál.
Mesterséges intelligencia szabályozás és az MI-vel írt blogcikkek, posztok
És elérkeztünk ahhoz a kérdéshez, amely valószínűleg nagyon sok vállalkozót érdekel:
Ha ChatGPT-vel segítek megírni egy blogcikket, fel kell tüntetnem?
Nem általánosan minden esetben.
Az MI Rendelet külön foglalkozik azzal az esettel, amikor közérdekű ügyekről szóló tájékoztatás céljából MI által létrehozott vagy manipulált szöveget tesznek közzé.
Ilyen esetben az alkalmazónak tájékoztatnia kell arról, hogy a szöveg mesterségesen generált vagy manipulált.
Van azonban egy fontos kivétel.
A MI Hivatal GYIK-je szerint ha a publikált szöveget ember ellenőrizte, és természetes vagy jogi személy szerkesztői felelősséget vállal érte, akkor ez a jelölési kötelezettség nem áll fenn.
Ez vállalkozóként nagyon fontos különbség.
Tegyük fel, hogy egy MI segítségével elkészíted egy blogcikk első változatát.
Utána:
- végigolvasod;
- ellenőrzöd az állításokat;
- kijavítod a hibákat;
- átírod a saját stílusodra;
- kiegészíted a saját szakmai tapasztalataiddal;
- ellenőrzöd a forrásokat;
- végül a saját vállalkozásod nevében publikálod és felelősséget vállalsz érte.
Ez egészen más helyzet, mint amikor egy MI által generált szöveget ellenőrzés nélkül kimásolsz és közzéteszel.
És itt szerintem érdemes a jogszabályon túl is gondolkodni.
Az MI nagyon jó segítő.
De a szakértelmedet nem érdemes kiszervezni neki.
Ha szakértőként publikálsz valamit, annak tartalmát ismerned kell. Pont úgy, mintha munkatársad vagy szövegíród készítette volna el az első változatot. Attól, hogy más segített a megfogalmazásban, a saját oldaladon megjelenő szakmai tartalomért továbbra is neked érdemes felelősséget vállalnod.
Kisvállalkozásként is vonatkozhat rád a szabályozás?
„Jó, jó, de én csak egy egyszemélyes vállalkozás vagyok.”
Ez önmagában nem mentesít.
A MI Hivatal GYIK-je kifejezetten kitér erre: az MI Rendelet 50. cikkének átláthatósági szabályai a szervezet méretétől függetlenül alkalmazandók, ha az adott felhasználási helyzet a rendelet hatálya alá tartozik.
Vagyis nem az dönti el a kérdést, hogy:
- egyéni vállalkozó vagy;
- tízfős céged van;
- vagy több száz munkatárssal dolgozol.
A konkrét MI-használat számít.
Ez azért fontos, mert a mesterséges intelligenciát ma már éppen a kisebb vállalkozások használják nagyon sok hétköznapi feladatra.
Marketing.
Szövegírás.
Képkészítés.
Ügyfélszolgálat.
Fordítás.
Ötletelés.
Automatizálás.
Nem kell emiatt abbahagynod ezen eszközök használatát. Éppen ellenkezőleg: szerintem hatalmas segítséget jelentenek.
Viszont érdemes tudatosan használni őket.
A vállalkozás mérete a jogkövetkezmények megállapításánál számíthat: a MI Hivatal szerint a kis- és középvállalkozások sajátos helyzetét a hatóságok figyelembe veszik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy KKV-ra eleve nem vonatkoznának az átláthatósági előírások.
Mit ellenőrizz az általad használt MI-szolgáltatásoknál?
Eddig főként arról beszéltünk, mit teszel te.
Van azonban még egy fontos szereplő: az MI-szolgáltatás, amelyet használsz.
Ha céges célra veszel igénybe MI-rendszert, nem elég annyit tudni róla, hogy „azt mondják, megfelel az AI Actnek”.
A MI Hivatal ennél konkrétabb ellenőrzést javasol.
Érdemes megkérdezni a szolgáltatótól többek között:
- milyen, az MI Rendelet 50. cikkéhez kapcsolódó kötelezettségeket teljesít a rendszer;
- alkalmaz-e géppel olvasható jelölést a generált tartalmaknál;
- elérhető-e ellenőrző eszköz;
- csatlakozott-e az uniós Átláthatósági Gyakorlati Kódexhez;
- vállal-e szerződéses megfelelőséget vagy ad-e erről nyilatkozatot.
Chatbot esetén például azt is érdemes ellenőrizned, hogy a rendszer képes-e egyértelműen tájékoztatni a felhasználót arról, hogy MI-vel kommunikál.
És ne csak azt nézd meg, hogy a funkció elvileg létezik.
Teszteld is.
Én vállalkozóként ezt ugyanúgy kezelném, mint egy weboldal elkészítését.
Attól még, hogy egy funkcióról a fejlesztő azt mondja, működik, az átadás előtt megnézem.
Rákattintok.
Kipróbálom.
Telefonon is.
Másik böngészőben is.
Felhasználóként is.
Az MI-rendszereknél ugyanez a gondolkodás segíthet.
Mesterséges intelligencia szabályozás: gyakorlati ellenőrzőlista vállalkozóknak
Ha nem szeretnél elveszni a részletekben, indulj innen.
| Ellenőrizd | Mit kérdezz magadtól? |
|---|---|
| MI-eszközök | Hol használunk mesterséges intelligenciát a vállalkozásban? |
| Szereped | Alkalmazóként használom, vagy én fejlesztem/forgalmazom a rendszert? |
| Chatbot | Tudja az ügyfél, hogy MI-vel beszél? |
| MI-képek és videók | Egyszerű generált tartalomról vagy megtévesztően valósághű deepfake-ről van szó? |
| Szövegek | Közérdekű tájékoztatásról van szó? Ember ellenőrizte és vállalunk érte szerkesztői felelősséget? |
| Képszerkesztés | Egyszerű korrekció történt, vagy az MI érdemben megváltoztatta a képet? |
| Szolgáltató | Tudom, hogyan teljesíti az MI Rendelet átláthatósági követelményeit? |
| Dokumentáció | Megvan a szolgáltató tájékoztatója vagy megfelelőségi nyilatkozata? |
| Publikálás | Van ellenőrzési pont az MI-vel készült tartalmak közzététele előtt? |
A teljes folyamatnak nem kell bonyolultnak lennie.
Egy kisebb vállalkozásnál akár egy egyszerű dokumentum is elég lehet arra, hogy nyilvántartsd:
ezt az MI-eszközt használjuk → erre használjuk → ezt ellenőriztük → ennél ilyen tájékoztatást alkalmazunk.
A fontos inkább az, hogy tudd, milyen rendszereket használsz.
És hogy amikor új eszköz kerül a vállalkozásodba, ne csak azt kérdezd:
„Mit tud?”
Hanem ezt is:
„Mire kell figyelnem, ha üzleti célra használom?”
A szabályozás részletei és az azokhoz kapcsolódó iránymutatások is változhatnak, ezért érdemes időnként visszanézni a Mesterséges Intelligencia Hivatal hivatalos oldalára, konkrét kérdésnél pedig a GYIK-et is átnézni.
A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül egyedi jogi tanácsadásnak. Ha bizonytalan vagy abban, hogy a saját felhasználási módodra pontosan milyen kötelezettség vonatkozik, érdemes szakértővel vagy az illetékes hivatallal egyeztetni.
Gyakran ismételt kérdések
Minden MI-vel készített képre rá kell írni, hogy MI-vel készült?
Nem automatikusan. A generált tartalom géppel olvasható jelölése főszabály szerint az MI-rendszer szolgáltatójának feladata. Ha azonban a közzétett tartalom deepfake-nek minősül, a vállalkozás oldalán külön, az emberek számára érzékelhető tájékoztatási kötelezettség is felmerülhet.
Ha ChatGPT segített a blogcikkemben, ezt kötelező feltüntetni?
Nem minden blogcikknél. Külön szabály vonatkozik a közérdekű ügyekről szóló, MI-vel generált vagy manipulált szövegekre. A MI Hivatal tájékoztatása szerint azonban ha a publikált szöveget ember ellenőrizte és szerkesztői felelősséget vállalnak érte, ez a jelölési kötelezettség nem áll fenn.
Egy kis egyéni vállalkozóra is vonatkozhat a mesterséges intelligencia szabályozás?
Igen. Az 50. cikk átláthatósági szabályainál nem önmagában a vállalkozás mérete számít, hanem az, hogy az adott MI-használat a szabályozás hatálya alá tartozik-e.
Ha chatbot van a honlapomon, oda kell írnom, hogy mesterséges intelligencia?
A felhasználót legkésőbb az első interakciókor tájékoztatni kell arról, hogy MI-rendszerrel kommunikál, kivéve, ha ez a körülményekből egyértelmű. Kész chatbot használatakor a technikai funkció biztosítása a szolgáltató feladata, a vállalkozásnak viszont ellenőriznie kell, hogy a tájékoztatás ténylegesen és érthetően megjelenik.
Hol találok hivatalos információt?
A legjobb kiindulópont a Mesterséges Intelligencia Hivatal honlapja. A hétköznapi vállalkozói kérdésekhez pedig különösen hasznos a Mesterséges Intelligencia Hivatal GYIK oldala, ahol többek között a chatbotokról, generált tartalmakról, deepfake-ről és a kisvállalkozások helyzetéről is található tájékoztatás.
